Zsebbibabba

Adventi mesék és történetek a Mária Rádióban

2011-11-24T12:05:00.000+01:00

Az adventi időben olvasott mese, adventi mesévé változik, és ha engedjük, akkor a szívünket ünneplőbe öltözteti.
Szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe a Mária Rádióban hallható adventi meséket és történeteket.
Áldott Adventet!

Hol szép az ősz?

2011-10-31T15:39:00.001+01:00

valahol biztosan színesen hullnak a levelek
valahol biztosan megbékélve fogadják, hogy álomra térnek

itt azonban
szürke és bántó halál
altatja őket

igaz,

tehetetlenül ezt is szemlélhetem

- megengedik.

Pünkösdi Búcsú 2011 - Programajánló

2011-06-01T19:38:00.001+02:00

Hiszek a romokon rock-oratórium Pünkösd szombatján a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán.

Bővebb információ: http://www.mustarmag.info/index.php/bemutatott-zenemuvek.html

Vasárnapi remény

2011-02-20T18:51:00.003+01:00

Akarok kapaszkodni,
Hogy karomat megfeszülve lásd
Amikor visszatérsz.

De ijesztően hiányos
Izomrostjaimnak
Tudsz erőt adni?

Imahét a marosvásárhelyi művészekért október 11-17. - Hetedik nap

2010-10-29T14:21:00.003+02:00

Az ünnepélyes záró szentmise.
Az ima erejéről prédikált a pap...
A kitartó ima erejéről...
Az imahét bár véget ért, ne érjenek véget az imáink.

Ámen.

Imahét a marosvásárhelyi művészekért október 11-17. - Hatodik nap

2010-10-29T14:16:00.002+02:00

Ebbe nem nagyon szólhat bele senki. Ezt Ő köti a szívünkre. Egy biztos, hogy vár ránk a "munka".

Imahét a marosvásárhelyi művészekért október 11-17. - Ötödik nap

2010-10-29T14:12:00.001+02:00

Ki áll előttünk? Ki szólít meg? Ki nyújtja kezét? És miért kövessük? És hová vezet? És ki ő?

Imahét a marosvásárhelyi művészekért október 11-17. - Negyedik nap

2010-10-29T13:54:00.003+02:00

Amikor a kudarc ér, akkor kell még mélyebbre evezni, és a végtelenség csodájával, akkor kell találkozni, és itt megy ki az erő a lábunkból...

Imahét a marosvásárhelyi művészekért október 11-17. - Harmadik nap

2010-10-14T11:09:00.002+02:00

És eljutottunk a szív ügyekhez...
Mi van ott benn a szívedben? Ki van ott benn a szívedben?
Nem úgy kezdjük az ismerkedést: - szia, itt a cv-m kérlek olvasd ...
Elszegődés, együttjárás --- kapcsolat --- az elköteleződés ideje megérik, és akkor dönteni kell...
Jézus Krisztus meghívta tanítványait, és velük jár-kel, velük él... ismerkednek ...
Ki ő nekem? Ki ő nekem?
Kettőnk ügyei adják a szív bőségét... kettőnk ügyei.
Az Isten szótárában a legnagyobb igéret, mindig a személy... soha nem valami, hanem valaki... a megváltás sem varázslat, hanem egy személy szeretet-szerelem vallomása.

Úgy éreztem, hogy először itt ezen az estén mozdultak meg a szívek.

Mily édes az Úr, és mily nagyon komolyan gondolja a művészek ügyét. Ezt tudom... a kérdés az, hogy mi elhisszük-e ezt neki.

Imahét a marosvásárhelyi művészekért október 11-17. - Második nap

2010-10-12T20:13:00.002+02:00

A Kövesdombi Unitárius Templomban voltunk ma este.
Ma egész este gyermeki egyszerűség vett erőt rajtam. Olyan egyértelmű számomra, hogy az Isten a szívéhez nagyon nagyon közel szeretné tudni a művészeket.
Ennek a megértéséhez és megéléséhez kellene mélyre evezni.
Isten minket így segítsen.

Imahét a marosvásárhelyi művészekért október 11-17. - Első nap

2010-10-11T21:51:00.001+02:00

Miért kelsz fel reggel? Miért mondod, amit mondasz? Miért játszol?
Ki ihlet? Mire ihlet? Ki éltet? Ki hoz örömöt szívedbe? Hogyan ihlet? Miért ihlet?
Te ihletsz másokat? Ihlet? Mit jelent?

Elkezdődött az Imahét, és Henter György lelkész arról beszélt a napi igerész alapján, hogy bizony van amiért, és főként akiért felnézni a hegyekre, hiszen a legmagasabb hegyen nem más áll mint Jézus Krisztus, a szeretet legnagyobb tettével... a kereszttel. Van akire felnéznünk... és kell is felnéznünk... lám az Isten lehajol, de talál-e feléje nyúló kezeket, alázatot.
Van akire felnéznünk, van, aki biztonságot ad.
Ha hegyet mászunk ne nézzünk a mélybe...
A verset mondjuk, a zenét játszuk és hallgassuk, a festményt nézzük. Nyissuk ki a szemünket, fülünket, szívünket, hogy befogadjunk... hogy az Ihlet, a szeretet, az igazság ne elmenjen mellettünk, hanem megfoganjon és gyümölcsöt teremjen.

Az est hangulata kissé hivatalosra sikerült, de szép volt, és nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik segítettek és azoknak, akik szolgáltak: a Művészeti Líceum diákjainak a Székely testvéreknek, az Imacsoportnak. Áldottak legyenek.

Legyen dicsőség a Mindenhatónak.
Ámen

Sebestyén Márta gondolata

2010-09-15T10:07:00.003+02:00

"Az imádság marad meg a legmélyebben bennünk a jajszavak és a számolás mellett. Akik idegenben éltek és már alig tudnak magyarul, a Miatyánkra még emlékeznek."

Nyomodban

2010-08-22T20:24:00.006+02:00

tapintatos hatalommal
csatarendbe állsz
és elindulsz
követlek
kérlek
és menetelsz
és kezed érintésétől
és lábad nyomában
örömvirágot hajtok
te tényleg élsz
és én
mintha eltűnnék

hálával ámulok

"I who speak to you am he."

2010-07-16T00:45:00.003+02:00

you
me

i can not see my heart
in you

me
me

let me see your heart
in you

spring of Water
in you

you
me

no thirst
in me

me
me

i am not leaving
you

me in
you in
me in
YOU

Én vagyok az, aki veled beszélek

2010-07-16T00:32:00.002+02:00

rádnézek, de
mégsem látom
szívem tükörképét

elém állsz
állok, de nem
előtted

mégsem előtted

időznöm kellene

vagy komolyan
belenézni a szemedbe

irgalmad simogatása
lehetne bűngörcseimen

szívem tükörképét
látnám
ha

...

2010-03-26T20:42:00.002+01:00

elszivárog
tunyán szemlélem
mégis fáj
inkább Neki

elmulasztom
elmarad
semmi marad
hagyom
és
elmarad
tudom
mégis
hagyom?

Neki fáj

ízetlen sóból
én sem kérek
magamból
miért
kérek
hát

Téged bárki

2010-01-29T00:39:00.002+01:00

téged mintha oda lehetne nyúzni ahová akarunk
mintha veled azt kezdhetnénk ami nekünk jólesik

megfoghatunk
véleményezhetünk
eldobhatunk
szidhatunk
lenézhetünk
megehetünk
magasztalhatunk
leköphetünk
átölelhetünk
beszélhetünk hozzád veled
veled lehetünk
hiszen

megérthetünk?

Önazonosság / Identity

2010-01-10T11:10:00.003+01:00

Önazonosság

olyannak amilyennek
olyannak amilyennek

amilyennek lenni üde
amilyennek lenni béke
amilyennek lenni szelíd
amilyennek lenni egyszerű
amilyennek lenni nem egyszerű
amilyennek lenni mégis élet
amilyennek lenni mégis

annak ellenére hogy

ellene, hiszen Érte

Érte, és benne
értem, és bennem
Érte

Identity

to be as I am
to be as I am

as it is comely
as it is peaceful
as it is gentle
as it is simple
as it is not simple
as it is life though
as it is () though

none the less is ()

against () but for HIM

for HIM, and in HIM
for me, and in me
for HIM

Új év, új szív / New Year, new heart

2010-01-07T11:30:00.004+01:00

mert az új szív érti Istenét
mert az új szív érti önmagát

mert megérezi Atyját

mert az új szív el nem lankad míg
az Ő karjába nem száll

New Year, New Heart

because the new heart understands her God
because the new heart understands herself

because she senses her Father

because the new heart is not growing weary
till reaches His arms

a volt egyszer elmúlik

2009-12-18T14:47:00.002+01:00

egy gondolat, mellyel nem akarok megbarátkozni,
mert nem tudom megérteni
mert nem tudom elfogadni
még nem
még nem

Isten dübörgő ölelése szívem körül

2009-12-12T20:09:00.002+01:00

lubdub lubdub
sssssssssssss
.............
látod
mindened
vagyok

English translation for Utak, Megállók... Roads and Stops. I stopped and I moved on.

2009-11-18T21:42:00.003+01:00

It has been a long time since I wrote last time. I traveled a lot. Bucharest-Csikszereda(My hometown), Csikszereda-Bucharest, Csikszereda-Gyergyó, Csík-Gyergyó, Gyergyó-Csík, Csík-Vásárhely, Vásárhely-Sóvárad. I stopped here. The time stopped as well, but the leaves, which were turning yellow, and the car’s noise that I could hear did not believe this, of course. Then one morning the snow covered everything. Winter came. I thought. How beautiful is that. Sunrise. Sunset. Never boring. My heart fell asleep, then woke up and ran back and forth. Past and future. I tried to imagine all the problems of the world while I lived in a paradise in silence and peace. Now I know that I could not. But now I see. Now I am here, where I see that people are living and dieing. I see that people are walking and falling. They hit there heads and forget to walk and talk. Yes, it may happen. I see that there are children, who cannot walk and only God knows if they have any chance to learn it. I see that the evil one is trying so hard who destroy us. I see that people do not know their Creator, but they would love to know them. I see that I am a bad counselor and I am extremely shy even if it is bad to be so. I am traveling. Csík-Vásárhely, Vásárhely-Várad. Várad-Biharkeresztes. Biharkeresztes-Várad. Várad-Biharkeresztes. Morning. Evening. You are faithful Father. You are traveling with me. I wish I traveled with you. I wish I could understand you better. I had a great talk with one of my former professors. I was supposed to give faith. Instead my faith got stronger. I saw in her eyes something that I have never seen in nobody’s eyes. Longing for our Lord. Our Lord. I know him, but still not well enough. I trust Him. I know He lives. I heard Him. I wish I could take him everywhere I go.

Ha nem lennének barátaim... és nem lenne családom

2009-11-18T21:07:00.005+01:00

Azt hiszem, hogy ma este csodálatosan rádöbbentem arra, hogy ha nem lennének barátaim és nem lenne családom, akkor most csövelhetnék az utcákon. Mondanom sem kell miyen hálás vagyok. Aztán arra gondolok, hogy vajon annak a csöveseknek miért nincsenek barátaik, akik segítik, akkor amikor még nem bír a saját lábán állni.
A hála gondolata ez, és a reményé, hogy egyszer meghálálhatom nekik. :)

Utak, megállók - megállok, utazom

2009-11-14T17:06:00.006+01:00

Régen írtam. Sokat utaztam. Bukareste-Csík, Csík-Bukarest, Csík-Gyergyó, Gyergyó-Csík, Csík-Vásárhely, Vásárhely-Sóvárad. Itt megálltam. Az idő is megállt, talán csak a sárguló falevelek, és a távolban elsuhanó autók nem hitték el. Aztán egyik reggel hótakaró borította a domboldalt. Tél lett. Gondoltam. Milyen szép is az. A nap felkelt és lenyugodott. A szívem elaludt, felébredt és zakatolt vissza a múltba és előre, tervezve azt amiből majd múlt. Néha megpróbáltam elképzelni azt a sok bajt, ami a világban zajlik, amíg számomra csak a csendes domboldal, és a nap halk vándorlása létezett - elképzelni, most látom, hogy nem lehet. Most, hogy már nem vagyok ott. Most, hogy már itt vagyok. Ahol látom, hogy emberek élnek-haldokolnak. Látom, hogy elesnek, beütik fejüket és elfelejtenek járni. Látom, hogy vannak gyermekek, akik még nem tudnak járni, és csak a Papa tudja, hogy megtanulnak-e majd járni. Látom, hogy a gonosz körül jár, és nézi, hogy kit nyelhetne el, és látom, hogy az emberek már nem ismerik Teremtőjüket, pedig vágynak rá. Látom, hogy mily gyenge vigasztaló vagyok, és szégyenkezős, még akkor is, ha nem kellene. Látom, hogy szeretnem kellene, és szeretni vágyom. Utazom. Csík-Vásárhely, Vásárhely-Várad. Várad-Biharkeresztes. Biharkeresztes-Várad. Várad-Biharkeresztes. Reggel. Este. Hű vagy Uram. Együtt utazol velem. Bárcsak én utaznék veled. Bárcsak én utaznék veled. Bárcsak értenélek jobban, még jobban. Még jobban.
Beszélgettem egy tanárnőmmel. Nekem kellett volna hitet adni, és az én hitem erősödött, míg szemében láttam, amit senki szemében nem látni így: a vágyat az Úr után, akit én már ismerek, de nem eléggé, akiben hiszek, mert tagadni nem tudom, hiszen hangját hallottam. Már nem is hiszem. Tudom. Bárcsak őt vinném mindenhova, és nem magamat. Bárcsak Ő vinne engem mindenhová.

A csodák hétvégéje

2009-09-20T21:03:00.002+02:00

Brassóban voltam a hétvégén... ja a hugom bejutott Bukarestbe, én meg megvettem egy új topánkát...de nem erről akarok irni, hanem a Brassói Crescendo Konferenciáról.
Rácsodálkoztam az Úrra és a zenére, mely a szivének hangja, es egy emberre, aki beszélhet a Teremtővel, a zene hullámain.

Bukarestben

2009-09-09T10:50:00.001+02:00

:) Ket teljes szabad napom van Bukarestben. Hat ez nem az a varos, melynek lelkesedve ugrom neki, hogy felfedezzem, de lassuk...
A hugocskam felvetelizik, es vagyok a kisero... szeretek itt lenni vele... erte. Nahat a hugom egyetemista lesz. Penteken felvetelizik, nem konnyu cucc, kerlek imadkozzatok erte.
Most ennyi.

Te pedig maradj velem

2009-08-30T19:29:00.001+02:00

:) hat nem csodálatos, hogy a Mindenség Ura igy szól hozzánk????
Te pedig maradj velem.

Itthon

2009-08-23T17:32:00.001+02:00

Szóval eljött az idő, hogy szóljak: Itthon vagyok. Hogy az otthon az itt van-e? az egy másik kérdés. Nehéz átállni maradjunk ennyiben... emlékeztessen valaki, hogy otthon igazából a PaPánál vagyok.
Irok majd arról is, hogy hogyan tovább, de valami azt súgja, hogy szükség lesz a türelmetekre, mert egy picikét szét kell néznem.................................

ket het ...

2009-07-06T03:56:00.002+02:00

hm... tudom tudom ...illene irni... de zajlik a MasterWorks Festival es ha az ember lanya New Hampshire akcentusba kell beszeljen a szinpadon, akkor igencsak radobben, hogy a magyar tajszolasok konnyen elsajatithatoak... na New Hampshire... ami se nem ir es se nem deli ... hanem a ketto kozott... na ez sok az en szekely agyamnak... talan ha sikeresen tudnam keverni a csiki tajszolast az amugy egyszeruen international englishemmel (ami mar egymagaban kihivas) akkor talan talan sikerulne.
Ket het mulva otthon leszek.
Jaaa... augusztus 21,22,23 osszeroff a Hargitan, aki szeret engem az legyen ott...:)
Hamarosan talalkozunk. hahahahahaa

Apró bénaságaim

2009-06-04T07:55:00.002+02:00

...néha azt érzem, hogy a legegyszerűbb dolgok a legnehezebbek a szamomra.
Átrepülök egy óceánt. Egy évig dolgozom és játszom angol nyelven... de teljesen kétségbeesem egy repülőgépjegy telefonos megrendelésénél...
Néha pedig azt érzem, hogy annyira könnyen el tudnék veszni. Nem konkrétan... nem is átvitt értelemben...nem is tudom mit akarok mondani, csak néha szembemegyek a gyengepontjaimmal. Ilyenkor aprókat bénázom... Utólag csak elnézően mosolygok. Van ilyen.
Miami nagyon szép...vagyis a szép részei nagyon szépek. A pálmafák nagyon szépek.
Találkoztam egy gyerekkori barátnőmmel. Olyan otthonosan mozog ebben a nagyvilágban. Nahát ... nem sok bölcsesség szorult belém a mai napon...

Utolsó napom az irodában

2009-05-20T21:32:00.002+02:00

Nahát ez is elérkezett.
Olyan gyorsan de gyorsan eltelt :)
Nem találom a fiókm kulcsait. :) Jellemző... mondhatnám... még jó, hogy semmi kimondottan fontosat nem tároltam ott, de azért jó lenne a polókat kivenni... na mindegy.
Holnap nagytakarítás a tóparti házikómba és irány Florida. Pénteken hajnalban indulunk. 19 órás út. Woot woot.
Vakációóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó

27 éves lettem én

2009-05-06T06:44:00.002+02:00

meglepetés e költemény csecse-becse... :)
Dicsőség legyen a Szentháromság egy Istennek... aki szédítően nagyszerűűű
mindenki kiáltsa woot woot :)
legyen ünnep az égben és ünnep a földön

Május 1

2009-05-01T20:29:00.002+02:00

Pontosan ma egy éve tudtam meg, hogy sikeresen felveteliztem a Keresztény Előadóművészek Közösségébe... ezért vagyok most Amerikában.
Emlélszem, hogy Mesó barátném elkezdett sírni... mert örült nekem... meg na...
És Terka és Jocó május 3.-án lesznek 1 éves házasok. Wow.

Nahát már csak három hétig dolgozom aztán Vakáció... Floridában ...azért ez szép nem?
...
Mindenki lustálkodjon MA!

TAVASZ

2009-04-24T21:54:00.001+02:00

de még milyen tavasz.
Az irodánk előtt áll egy csodálatos magnoliafa ... kivirágzott... illatos és szép... meleg van... egyre zöldebb a fű... hát nem csodálatos...
Milyen jóóó...milyen jó hozzánk az Nagy Úr.

Én nem tudom...

2009-04-21T22:20:00.002+02:00

Vannak dolgok, amiket megérzek, és rendszerint ezeket a dolgokat nem értem.

Nahát.
Jó lenne ha a nap hosszabb lenne, vagy nem lenne alvás igényem... de van. És mindkettő határaimra emlékeztet, és arra, hogy nagyon nagyon vigyáz rám Valaki.

Itt néha tavasz van, néha pedig tél...
Jövőhéten bemutató...címe: Greener grass.

Ölelek mindenkit és... jaj olyan gyorsan telik az idő. Mindjárt reppenek haza... S még mennyi dolgom van azelőtt.

Legyetek áldottak.

Bikavér

2009-04-13T05:00:00.002+02:00

Nahát...Faith édesapja meglepett egy üveg Egri Bikavérrel. :)
Jó. Finom. Ha töltött bárány nem is volt, de volt magyar bor.
És már olyan rohamosan közeledik a hazautazásom.
Legyetek áldottak.

Nehéz felfogni azt, amit ma ünnepelünk.

Legyetek áldottak.

:) nem olyan ...

2009-04-11T17:08:00.002+02:00

...nehéz. Akarom mondani... az üzleti tárgyalás nagyon jól ment... többek között ennek is köszönhető, hogy nem írtam azóta... hiszen 24 órám volt arra, hogy megtervezzek egy szórólapot, 4oo példány nyomtassak és összehajtogassam... Haha. Életemben először találkoztam papírhatogató masinával és igencsak megkönyítettet a dolgomat...nélküle nem skerült volna... könnyed sóhaj és köszönöm...

Tegnap teljesen váratlanul rácsodálkoztam a víz csillogó tisztaságára.

Sétáltam a Shenandoah folyó partján, és beszélgettem azzal, aki értelmet és szépséget ad a létezésnek. Meglepődve veszem észre, hogy a szívem megváltozott. Amit néhány éve csodálkozva néztem, és lemondóan, hogy áá nem nincs nekem ahhoz elég nagy szívem. Az most elsődleges... vágy és elmélet szintjén. Hosszú az út a gyakorlatig, de minden a szívből nő ki. És a mag el van ültetve.

Kérdés: hogyan készüljek életem első üzleti tárgyalására, mely ráadsául angolul fog megtörténni....

2009-04-01T18:06:00.002+02:00

... és ráadásul telefonon...
a részletek itt vannak előttem..oksi vagyok... de nem üzletember
ooo Jöjj Szent Szellem. Én nekem nincs más ötletem. Nagyon kicsinek és butának érzem magam... de bizok az Úrban és remélek... na hajrá...
a beszámolóval rövidesen jelentkezem...

Képes beszámoló az árvizes kalandunkról

2009-03-27T21:46:00.013+01:00

Gumicsizmákra FEL!

Támadás! (én vagyok a főnök, mert nekem fancy gumicsizmám van...háhá)

Házunk előtt... sejahaj

Annaka a legelszántabb katonám :)

Julie és Faith nem követték elszánt példáját... még egy napig otthon maradtak :)

És hol vagyok én? Jogos a kérdés? az igazi főnök mindig a háttérben munkálkodik... intézkedem, hogy húzzák ki a dugót :)... de annyira szép, hogy kissé sajnálom kiadni a parancsot:

hadd pozóljunk egy kicsit:

A NÉGY JÓKEDVŰ TÚLÉLŐ:

Árvíz

2009-03-20T20:30:00.003+01:00

Gondoltam, hogy illik szólnom arról, hogy a víz visszavonult, csupán néhány nagyobb méretű tócsa maradt hátra.
A házban nem volt víz... szóval minden rendben.

Ha fáradt az ember lánya

2009-03-20T20:27:00.002+01:00

csak olyan homályosan létezem, és nem is, csak úgy éppen súrolom a létezés felszínét
jelen lenni... még csak nem is szeretnék
csak aludni szeretnék

Kis lak áll a ...

2009-03-17T00:02:00.003+01:00

kislakála...nagy Duna mentében. Ó ez nem a Duna, de a kis lak az enyém, és körülvettek a vizek. Most már apad. Megmenekültünk.

csórén

2009-03-12T16:08:00.003+01:00

mikor lélegzetet veszek
és
érzem, hogy Tőled van
mikor szívem dobog
és
érzem, hogy Te akarod

akkor

lepattog Rólad a lepel
téged
szürkére rejtő
én adtam Rád
Te vetted tőlem magadra

most állok
idegen tagjaim
Szerelmedtől
türelmetlen idő
hajt

maradok
tagjaim szokják
az otthont

nehéz
engedni
megengedni
felengedni
megengedni
engedni
nehéz

inkább
szívem édes fonalából
sződd újra fágyladat

és

mikor lélegzetet veszek és
tudom, hogy Tőled van
mikor szívem dobog és
tudom, hogy Te akarod

tudom hogy csórén állok

Rád várok

Zöld

2009-03-06T22:47:00.002+01:00

zöld a lámpa
leléphetek

zöld a lámpa
mégsem léphetek
nehogy lábadra lépjek
nehogy betörjem a fejem

nehogy eltörjem
ami eltörött

nehogy...
dehogy
lépek
tart az ígéret

ez a lámpa nem vált pirosra
ez a lámpa mégis piros

majd szürke lesz

ennyi

Itt a tavacs...

2009-03-06T21:30:00.001+01:00

Ma végre melegem lett, mert meleget süt a nap. Yippi ye yippi ya.
William and Gayle Cook Music Library
Köszönöm Papa.

Mikor írásra mozdul kezed

2009-03-03T22:00:00.002+01:00

mozdul, mert mozdítják
mozdul, nem állhat ellen
mozdul, mert hajtják

nem mint ökröt
ostorral
hanem szóval
mely szívig hat

mozdul hát a szív idegrendszere
mozdul a kéz
mozdul a szó

tessék itt van

mozdulj, ha mozdítottak rajtad

forgalmi dugó úttöröje
ne légy
de légy
ha mozdít rá Valaki
mozdulatodnak irányt adva
mozdulj
ha mozdít rá Valaki

Tavacs...

2009-02-27T20:46:00.002+01:00

Mikor gyusz mar kicsi tavacs?
Jojj el kedves kicsi tavacs?
Volt mar ho es el es olvadt...
mikor gyusz mar kicsi tavacs?
oaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa....

Valentin napi szalonna után, egy igazi meglepetés...

2009-02-19T18:37:00.001+01:00

“The Garden” Comment & more at RiffWorld.com

Nekem ez nagyon megtetszett. Talán azért is mert egyszer régen kaptam egy keresztet ajándékba. Egy kőkereszt... virággal. :)

Ej de...

2009-02-14T00:38:00.002+01:00

Most egy leültömben úgy bétudnák enni szalonnából s kicsi vereshagymából.
Na.
Van ilyen he. Szóval, ha valaki felfedezte a transzportáló izét vagy rájött, hogy arra, hogy hogyan lehet ilyensmit faxolni. Erőst szívesen veszem. Vagy legalább rám gondolva egyetek meg egy cikkecskét, ja ha már rám gondoltok igyatok egy kis pityóka bort, de enkább sört, ha Csíkba vagytok.
Na ez vala az székely kirohanásom.

Selah

2009-02-12T21:24:00.002+01:00

és mégis van megállj - selah

selah ... állj meg és lásd, hogy nagy az Úr és, ha te nem érsz el mindenhova, ő elér, de mégis akarja, hogy harcolj vele együtt...

hát selah, állj meg és kérdezd hova küld...

selah

csak te
és ő

Hidegben nem lehet sokáig csodálkozni

2009-02-07T21:55:00.001+01:00

Ha kitisztul az ég és ragyognak a csillagok, általában hideg van. És hidegben hogyan lehetne hosszasan csodálani a csillagokat?

lassan 48 órája nem aludtam

2009-02-06T07:20:00.000+01:00

Ja nem azert irom, hogy szanalmat ebresszek, de ilyen azert ritkan tortenik velem.
Most mar nem birom sokaig... de lassan feltoltom az otodik szep szeretet adast es akkor irany a szunyokalas...
ja es ha csak nem halucinaltam Spaten sort ittam... spaten...spaten ... spaten...nem lehet eleg messze menni..
na ez a bejegyzes sem lesz sokaig fenn... most mar valoban felalomban potyogok, de nem aludjatok meg el...ezert poty poty potyyyogoka...kaisjhdnanbsjwkskicsiiikoocccsi..kicciskocciskoccikiccsi...

Ortodox kolostor

2009-02-03T22:47:00.003+01:00

Valahol Michigan államban van egy Ortodox kolostor. A Szűz Anya elalvásának emlékére szentelve. Néhány román apáca és néhány amerikai. A pap is román származású. A hétvégen úgy esett, hogy meglátogattam őket.
Soha nem gondoltam volna, hogy jól érzem magam az ortodoxia, és pláné román ortodoxia körében. Friss emlékeim vannak arról, hogy az iskolánkat el akarták venni, és hogy nyuomulnak a magyarlakta területekre...
Nem lepett meg igazán, hogy csendes harag van bennem irántunk... olyan, amit már megszoktam, amiben felnőttem. Valósággal meglepett pozitív oldalról szemlélni az egész Ortodox egyházat.
Harag. A pópával beszéltem... megkérdezte honnan vagyok, mondtam neki egyből, hogy magyar vagyok, nem hall szegény, ezért még egyszer megkérdezte, hogy honnan vagyok, másodjára már azt mondtam, hogy Romániából. Na. Hát akkor román vagy. Ezzel eltalálta a fájó pontot a szívemben. Valami ordított bennem, hogy nem nem vagyok román. De egy papnak mégsem akartam ordítani, Egy francia hölgy tanúja volt a beszélgetésnek, és utólag elmondta nekem, hogy ez a megjegyzés még neki is fájt. Engem azonban már jobban érdekelt az, hogy meg kell bocsátanom... és megtettem, és megbocsájtottam mindazért amivel valaha is megbántott az Ortodoxia. Az érzéseim nem követik a döntésemet, azt hiszem egyszerűen engedelmeskedek az Úrnak, hogy nyugodt szívvel mondhassam végig a MI ATYÁNKAT.

:) De jóóóóóóóóó

2009-01-27T21:12:00.001+01:00

Valamikor régen korcsolyáztam, és volt nekem egy Kerekes Zsolt nevű csapattársam.
Az ő tanítványa igazán jó eredményt ért el az Európai Bajnokságon.
Ez most nem az a helyzet, hogy én büszkélkedem az eredménnyel és azzal, hogy ismerem őt, hanem egyszerűen örülök a sikerüknek, és a Csíkiak mind örülhetnek Zsolt sikerének.

Hogyan lesz a kicsiből nagy?

2009-01-26T20:20:00.002+01:00

A vasárnapi prédikáción a mustármag és a kovász példabeszédekről esett szó. Ma élő keresztényeknek már könnyű azt látni, hogy a kis mustármag megnőtt és továbbra is növekszik és hogy dagad a liszt... de az első keresztények még valóban csak a magot meg az kis élesztőt látták és maguk előtt a feladatot, hogy tegyetek tanítvánnyá minden népet.
Nincs vége a növekedésnek, de az Isten nem felejti el megöntözni palántáit.
Mondtam már, hogy van egy adásom a Mária Rádióban? És mondtam, hogy van egy blog is?
www.szepszeretet.blogspot.com
Hat ha gondoljatok... hallgassatok meg. Reklámból ennyit. Ennél többre most nem futja.
Legyetek áldottak.

Dsida Jenő: Álmot adsz...

2009-01-23T23:14:00.001+01:00

Fáradt lettem. A gondok elgyötörtek.
Álmos is vagyok. Itt a perc pihenni.
Szellemed suhogón beföd, körülleng,
Istenem. Bevonod szelíden édes
ízzel ajkaimat s a sárga mécset
elrebbenti tüdőd finom fuvalma.
Álmot adsz, puha és gömbölyded álmot.
Tér, idő: kusza gombolyagba romlik.
Akkor ölbeveszed becézve, lágyan,
eltévedt szeretőm kis szűzi testét
s mellém fekteted a habtiszta ágyba.
Halkan símogatom meleg pihéit:
pálmalombok alatt ölelgetőzünk,
cukros hóhegyeken futunk sikongva,
zizzenő búzaföldön összeforrunk
s érett csillagaid kibuggyant fénye
gyöngyösen, vizesen pereg le rajtunk.

Vakációs képek

2009-01-20T21:34:00.000+01:00

Megelégedettnek lenni...

2009-01-15T20:57:00.001+01:00

Vajon mit jelent ez? Mivel kell megelégednünk és mivel nem?

Befagyott a tó és lehullott egy gyöngyszem

2009-01-13T22:06:00.003+01:00

Nem egyszerre történt, és a két esemény csak miattam találkozik egy címben. Régi álmom teljesült. Kis házikóban élek, hátsó udvaron tó, mely befagyott és melyen csúszhatok a korcsolyámmal, melyet több mint egy éve vettem az ebayen, vagyis nem egészen én vettem. És most veszem csak észre, hogy ily módon címem szereplői nemcsak az én személyem miatt találkoznak. Mert mit érne a befagyott tó korcsolya nélkül, és mit érne a korcsolya és a befagyott tó, ha nem tudnék korcsolyázni. Ezt pedig nagyrészt a szüleimnek köszönhetem, aki három és fél éves koromtól minden reggel hatkor elvittek edzésre... majdnem 1o éven keresztül. És mit érne mindez, ha nem lenne az Isten, akinek a tegnap korcsolyáztam és aki örült annak, hogy ilymódon minden összehangolva ilyen csodálatos ajándékkal lepett meg. Örült nekem az Isten, és hát több mint csodálatos.
Néhány napja lehullott egy gyöngyszem a rózsfüzéremről éppen akkor amikor azért a személyért imádkoztam, akiért talán a legtöbbet szoktam...örökre hiányozni fog az a gyöngyszem a rózsafüzérről, de nem ez a legnagyobb üzenete a lehullott gyöngyszemnek. Nem ez, hanem az, hogy valóban rábízhatom az Úrra, hiszen Ő tudja a legjobban, hogy mily fontos nekem, hogy jól őrzött és szeretett legyen ő.

Séta a Shenandoah partján - A walk by the Shenandoah river

2009-01-06T02:59:00.003+01:00

Átlépve lustaságomon elsétáltam a Shenandoah folyó partjára, hogy az Úrral legyek, hogy figyelni tudjak rá. Sötétedett, csend volt és szél sem fújt, de a felhők haladtak... A természet segít elcsendesedni és újból és újból észreveteti velem, hogy milyen szép is az Isten. A napokban Sámuel könyveit, Dávid király életét olvasgattam, és többször is ezt lehet olvasni, hogy minden jól ment neki, mert vele volt az Úr.
Ez járt a fejembe, és közben éreztem az Úr jelenlétét, feltekintettem az égre és a felhők egy karjait kitáró emberi alakot rajzoltak ki. Lassan haladt előre az egész "kép".

"Menj csak, mert veled vagyok. Lassan és határozottan haladj. Én vigyázok rád."

És elindultam. Észre sem vettem, hogy igencsak besötétedett és tényleg tanácsos volt visszaindulni.

Hogyan tudom oly könnyen elfelejteni, hogy milyen szép is az Úr, és milyen jó is időt tölteni vele? Ilyenkor soha nem értem.

As I passed my lazy mood I run to the Shenandoah river to meet God. To spend time with him. In silence, peace and beauty there stood Him, waiting for me. I was amazed again by His beauty. He put a new song in my heart...I like singing to Him and I can actually feel that my voice goes up to Him.
After a while He told: Now just go. I am with you. I am watching your step and I will take care of you. Just go...
I haven't even noticed that it was almost dark, it was time to go home.
I am so blessed.

Harpers Ferry, West Virginia Január 3.

2009-01-05T07:53:00.000+01:00

Ez az első város Amerikában, amely igazán tetszik. Hegyek és 3 folyó... nem is lehet így csúnya. Össze vissza lőttek itt a Civil War alatt, sok hős meg minden. Mára már csak kis könyvesboltok, édi kis ajándék boltok, múzeumok... na ahogy lenni szokott.

Szépen sütött a nap, majdnem meleg is lett egy pulcsiban. Holnap megyünk vissza a fagyos Indianaba. Már alig várom, hogy csússzam egyet kettőt a gilicseimmel.

Tanultam kontra danszolni. :) Mit is mondjak, amolyan country menuett. Az idősebbek még betartják a lépésszabályokat, a fiatalok örülnek, ha a figurákat megjegyzik és nem mennek egymásra, de nagyon szórakoztató és mindenki kellőképpen élvezi is. Én is szerettem.

Tied a Hála Leltár, Uram!

2009-01-01T07:40:00.002+01:00

Hálás vagyok az évért,
a Veled való sétáért.

Sem jobbra sem balra
nézni Rád
próbáltam.

de Te láttad.
azt a napot

Te voltál velem
hát rád hallgattam.

de te tudod
azt a napot

én tudom

neked a füled hasadt
nekem a

mit tettem?

elvágtad a sírásom
és messzire repültünk

sebem
te láttad
te érezted
a fájókart
már én nem érezthettem

előttem állsz
itt vagy

leltár?
Te tudod

én irgalmadra bíztam
magam
és
akit szeretek

mindenkit

Washington D.C.

2008-12-31T04:28:00.002+01:00

Pentagon. Fehérház. Sok sok múzeum. Az Ocean Hall-t és a Dino termet látogattam meg. Hát nem az ember minden nap bálnát, meg dinocsontokat...
Gyönyörűséges volt.
A Pentagont újraépítették, középen működik a kávéház, és az oroszoknak üzenem, hogy nem érdemes szétlőni, mert nincsen ott semmi fontos. Áruló lennék?

Gondolatok a Szép Szeretetről - részlet a 2. adásból

2008-12-28T18:20:00.001+01:00

Mosolygok magamban, mert nagyon irónikusnak érzem ezt a helyzetet. Öt éve történt amikor Jézus Krisztus így szólt hozzám Kövess engem, és ebben az egy mondatban egyszerre benne volt az is, hogy régen vártam rád, nem élhetsz nélkülem, semmi nem választhat el tőlem, vágyom arra, hogy szerethesselek. Megéreztem, hogy a Legfontasabb hiányzik az életemből. Mindez egy Szent áldozás alatt történt. Öt év után pedig.. most hasít belém, hogy alapjában nem értem a szeretetet, és ha Isten a szeretet, akkor őt sem értem. A munkából hazafelé így imádkoztam: Papa mindenképpen segítened kell. Lásd megingathatatlanul hiszek benned, tudom, hogy bűnös vagyok, tudom, hogy Jézus Krisztus megváltott, tudom, hogy meghalt értem, de mondd, hogyan lesz az, hogy ez ...az Örömhír száraz adattá lesz bennem. És különben is miért váltottál meg? Hogy örök életem legyen, jó, és nálad olyan szép lesz, amit még szem nem látott és fül nem hallott. Jó. És mit fogunk ott csinálni? Dicsérünk téged. Jó. Na ezaz. Ezt nem értem. Ezt nem értem. Újból veled, mint a paradicsomban.. nem ez azért más...mert a paradicsomban csak teremtmények voltunk, de Jézusban Gyermekeiddé fogadtál. Ez azért sokkal másabb. És mit fogok ott csinálni? Mi lesz a feladatom? Mire megy ki az egész? Mi a végső célod? Mit akarsz Uram?
Hát ilyen körkörös kérdésekben ütköztem, közben pedig egyre jobban szégyelltem magam, mert olyan egyre szárazzababn koppantak a kérdéseim és egyre butábbaknak is tűntek, és közben iszonyatosan kínzott az egész mert ezen érzéseim ellenére még mindig nem értettem. A lényeg felett csúszok el. Éreztem, és egyre erőteljesebben gondoltam a s Szeretet himnuszra...olyan vagyok mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. Kínzott ez a felismerés, de közben felismertem, hogy milyen az amikor az embernek van hite, de nincs szeretet a szívében... segítség... semmi sem vagyok... azon kezdtem el gondolkozni, hogy hol ragadjatnam meg a szeretetet ... rögtön tudtam, hogy annál nagyobb szeretete senki nincs mint a ki életét adja barátaiért. Eszembe jutott az ükknagyapám ahogyan meghalt nagytatámért... de nem volt elég, folyamatosan azt éreztem, hogy elcsúszok valami felett, hogy nem látom a fától az erdőt. Közben a hó recsegett a talpam alatt...hazaértem, és lakótársnőm kedvessége, jelenléte kioldott ebből az egészből... valahogyan elcsendesedett bennem a kétségbeesés hangja, gyorsan az Úrra bíztam az egészet... Másnap reggel a munkahelyen a közös imán ezeket mondtam: Uram te látod, hogy alapjában nem értelek, nem értem a szeretet lényegét, már fájt is, ahogyan kimondtam ezeket a szavakat. Ima után odajött az egyik tesó hozzán és megkérdezte, hogy mi a baj? Mondtam biztosan elmúlik, csak itt ez a kínzó kérdés bennem... úgy érzem, hogy valamit nem értek... a legfontosabbat... a szeretetet nem értem. Nem tudom idézni válaszát, csak azt ahogyan behúztam a kéziféket... a lelkem kézifékét... valamit az Isten és köztem lévő kapcsolatról mondott... hogy ez a lgfontosabb... de hiszen ezt tudtam... mégis valahogyan ettől megállt a forgatag bennem... megálltam... nem is értettem, hogy hova rohanatam... nem is értettem a nagy elméletek, és hittételek nagy forgatagát... Én és Jézus Krisztus.... Megálltam. Én és Jézus. Karácsony előtti este a barátnőm elvitt a katolikus misére, mert amúgy baptista vagy más protestáns tempolmba járunk, mert nincs autónk, és oda megyünk ahová visznek, és örömmel hallgatom, ahogy az Úr igazságát hírdetik ezekben a templomokban, de vágytam arra, hogy újból áldozzak... Kétszín alatt történt az áldozás. Magamhoz vettem Krisztus testét, majd kettőt léptem, hogy a kelyhet tartó személyhez lépjek, hogy Urunk vérét is magamhoz vegyem...ahogyan megláttam a bort a kehelyben kibuggyant a könny a szememből... hát itt vagy... újból itt vagy Jézusom. Helyemre mentem és folyamatosan azt éreztem, hogy ott áll előttem. Ő meg én. Úgy tud állni... olyan tartása van... és újból tudtam Ő meg én... ez a fontos. Hogy mi a szeretet? Ő az, aki akar időt tölteni velem, aki akar tőlem valamit. Aki, ha rám néz látom értékem... Érteni? Megérteni? Nem tudom, hogy lehet-e... mint ahogy az végtelenségét sem... barátnőm kisöccsének magyarázta az édesapja, hogy Isten mindig is volt és lesz, nincs kiindulási pontja és nincs végső pontja... A tíz éves drágaság csak ennyit mondott: megfájdul ettől a fejem. Azt hiszem egy pillanatra megprobálta elképzelni, és nyomban észrevette, hogy nem tudja.
Nem fejfájást akar okozni nekünk az Úr. Kapcsolatot akar. Ő meg Én. A Szép Szeretetet meg én. Hogy mi lesz ebből?????

:) Na hogy telik a Karácsony? 2. adás a Mária Rádión ma este 9 órától

2008-12-27T08:35:00.004+01:00

Online is hallgatható. www.mariaradio.ro
21 órától Szép Szeretet: Istent kereső és dicsérő gondolatok a művészetről

Mesó barátnőmtől kölcsönvéve

2008-12-23T03:41:00.002+01:00

Mesó pedig Bara László atyától vette kölcsön... egy életre:

"Minden hivő ember életében van, vagy lesz egy olyan elintézhetetlen, megbotránkoztató esemény melynek Isten az okozója és ez nagyon lesújtja, mert nem érti."

...miért érzem azt, hogy ezen már túl vagyok. Vagy több ilyen esemény is lehet egy emberi életben?

100. bejegyzés

2008-12-21T05:45:00.002+01:00

Valahogyan "csindarattásra" kellene faragni ezt a bejegyzést - gondoltam magamban. A tény, hogy élek elég nagy csindaratta. Nem...nem. Semmilyen életveszélyes helyzet nem környékezett meg, még csak beteg sem vagyok. Csak egy újabb dokumentumfilm felébresztette bennem a hálát egyszerűen azért, hogy élek. A Lion in the house. Néhány rákos gyerek életét követi nyomon. A diagnózistól a halálig vagy a gyógyulásig. Ez a dokumentumfilm nem csak a nagy Miértet dobja szembe veled, hanem elönt hálával. A nagy miértet pedig az Úr válaszolja meg majd. Én most úgy döntöttem, hogy egyszerűen bízok benne. A film egyik rendezője és producere Steven Bognar amúgy magyar származású. Büszkék lehetünk rá.

West Virginia-ban töltöm a karácsonyi szünetet Faith barátnőm családjával.

Érteni vagy bízni? és egy hirtelen vers

2008-12-18T17:06:00.003+01:00

Azon gondolkoztam, hogy mi a fontosabb megérteni az Urat vagy bízni benne. Tud a kettő egymástól függetlenül létezni, vagyis a bizalom megértés nélkül? Azt hiszem elengedhetetlenül kell működnie.

arany gömbök, az ige és tervek
elmúlt, de
az ige lásd ma is él
én nem voltam hű
de a Hűre mutattam, ki
megbocsájtott nekem
megbocsájtott neked

nekünk

egyszer megbocsájtok magamnak
egyszer megbocsájtasz nekem

egyszer megbocsájtottam neked

az arany gömbök szépek lesznek a karácsonyfán
ha úgy akarod

Rendezetlen gondolatok

2008-12-18T00:04:00.003+01:00

A bátyám a világ másik részén van. Itt havazott, és arra gondoltam, hogy itt is csak olyan mint máshol a Földön. Itt is néz rám az Úr.
Gyönyörűszép fehér hótakaró lepte be ankis falucskánkat.
Hamarosan Annakaval fagyizni megyünk. :)

A tegnap azt mondta az Úr nekem, hogy szeret időt tölteni velem. Tudjátok úgy a szívembe valahol, nem is tudom hol, csak azt hogy mondta, és én meg hallottam. A nagy akarásban néha elfelejtem, hogy a lényeg, hogy hagyjam, hogy szeressen.

Josh Groban énekel itt a fülemben és olyan szépen.

Közben meg belenézegetek a Megasztárba, és annyira bánt ami ott folyik. A véleményezések annyira bután bántóak, és könyörtelenek. Mi magyarok miért nem tudunk egyszerűen örülni az ekkora tehetségeknek. A zene nem kötelező, ha valakinek nem tetszik nem kell hallgatani. Lüszit például vagy féltik vagy szídják, elemzik, teszik, veszik. Nem lehet, hogy ennyire kiehezettek és üresek vagyunk, hogy egy 13 éves életén kell csámcsognunk. Remélem, hogy az Úr valahogy kiragadja ebből a forgatagból vagy megőrzi.

Aztán meg olyan hálás vagyok azért, hogy beszélgethettem az engemet megsirató dokumentumfilm rendezőjével. Milyen áldás, amikor valaki elég bátor ahhoz, hogy megossza az életét másokkal, és milyen tiszeteletet ébresztő az egész gesztus. De nem csak a gesztus, hanem ahogyan teszi. Sugárzik a filmből a szeretet, az őszinte érteni akarás. Egyszerűen hálás vagyok.

A Mária Rádióban szombaton meghallgattam kis adáskámat, és megállapítottam, hogy van ahova fejlődni, de közben meg egyszerűen örültem neki. Böjte atya következett utánam és egyszerűen éreztem, hogy valami alapvető különbség van kettőnk beszéde között. Nem csak az évek miatt, nem csak az miatt mert Ő többet élt meg látott, bár ez kétségkívül szükséges... de volt valami teljesen üdítő abban ahogyan beszélt, üdítő önazonosság, ami szépséges bátor nyugodtsággal társult. Na hát növekednem kell. Állapítom meg így hirtelen. Jön a folytatás és várom a visszajelzéseket. Nem szídni kell engem, az nem használ. Csak megmondani a hibáimat, nagy részét magam is ismerem, de soha nem árt hallani.

Tényleg a Papa valahogy úgy tud megszídni, hogy hálás vagyok érte. Ezt nekünk nagyon meg kellene tanulni. Főként nekünk, magyaroknak. Itt ámerikában jobban értik ezt...legalábbis ezek az emberek. Lehet, hogy ők már kemény leckéket vettek az Úrtól.

Az édesanyám szomorú lesz Karácsonykor, mert sem én sem a bátyám nem leszünk otthon. Nem szeretném. Tudja ám ő, hogy nagyon jó nekem itt, és az akarta, hogy ide jöjjek akit éppen Karácsonykor ünnepelünk... na de nekünk embereknek mégis nehéz.

Mi jut még eszembe? Hálás vagyok. Szeretni tanulok, és ennél jobb nem is történhet velem.

Péneteken megyek Washington DC közelébe, majd Karácsony után Washington DC-be is.

Olyan szép mosolyt ajándékoz az Úr egy egy embernek, de lehet, hogy mindenkinek, csak nem mindenki használja.

Ja. Van még valami. Lenyűgözött egy barátom munkatempója a napokban.

Egy barátom papája pedig nagyon beteg. Milyen is ez... Nem tudok vigasztalni, mert okoskodni kezdek, és arra ilyenkor nincs szükség. Küldtem egy "oszlop" ölelést, és imádkozom érte.

Ja. És van nekem egy gyerekkori barátnőm, aki tíz évre eltűnt az életemből, aztán egyszer ott ált az ajtóban. A napokban online megint beszélgettünk, és én annyira hálás vagyok érte. Természetesen eljátszodtam már a gondolattal, hogy milyen lenne, ha hazaköltözne, és én is és majd együtt dolgoznánk. Szép a forgatókönyv és erre én mindig kapható vagyok. De tényleg... nem lenne szép?

Legyetek oly nagyon áldottak, amily nagyon meg tud áldani a Mennyei Papa benneteket.

Puszo.
Krisztina

Kis szívem telve van az nagy örömmel

2008-12-15T23:47:00.002+01:00

Tegnap este a kis gyufaárus lányt játszodtam. Mindig is szerettem ezt a mesét, bár sokáig nem is tudtam a teljes történetet és azt gondoltam szomorú mese... de nem az. Tényleg nem az.
Mi vagyunk szomorúak, mert sajnáljuk és közben észre sem vesszük, hogy ő fényt akart hozni az életünkbe, és a mindenható megmentette őt a körünkből.

Szeretet?

2008-12-12T22:21:00.002+01:00

Néha megrémülök attól, hogy alapjaiban nem értem a szeretetet, és így az Istent sem. Vagy az Istent nem értem és ezért a szeretetet sem...
Lehet, hogy életünk végéig tanulunk kell mert olyan felfoghatatlanul csudaszuper dolog?

Mária Rádió

2008-12-09T21:19:00.003+01:00

Hahó mindenki. Szombaton 13.án este 9 órától a Mária Rádióban lesz egy 55 perces műsorom.
Szép Szeretet. Ez a címe. Istent kereső és dícsérő gondolatok a művészetről. Ez a témája

A documentary film made me cry

2008-12-05T22:15:00.002+01:00

What shall I say? I have never experienced something like this in my entire life. I do not want to talk about the documentary, just about the feeling that had came up in my heart as I was watching it.
Love and helpless anger. Compassion and helpless anger. Understanding and refusing to understand. Suffer and joy. Proud and shame. All these... because I am Hungarian. Sometimes I feel that I would love to beat my nation, but in the same moment I just love it. I am a part of. But we need to learn forgiveness. We have forgive God, the history, ourselves. We need to learn God's rules. We have to trust Him. We need a Savior.

Mi magyarok

2008-12-04T23:58:00.003+01:00

Soha nem sírtam dokumentumfilm hatására. A tegnap este ez is megtörtént. Nem akarok a címéről a témáról és szerzőjéről írni csak arról ami megmozdult bennem.

Megértettem mit jelent magyarnak lenni. Egyszerre lettem újra szerelmes a ténybe, hogy magyar vagyok, és egyszerre haragudtam nagyon a magyarokra. Ordított a szívem a fájdalomtól és ünnepelt a meghatódottságtól.

Miért gondoljuk mi magyarok azt, hogy minket senki nem ért meg... miért sajnálkozunk annyit a történelmünk miatt, miért forgatjuk a sebeinkben a kést? Miért nem tudunk megbocsájtani a történelemben ért pofonok miatt? Miért nem tudunk fellélegezni, és egyszerűen hálát adni azért, hogy még egyáltalán élünk, hogy még beszélik emberek ezt a nyelvet a Földön.

Emberek életei mennek tönkre a nagy közösségi szenvedésben, megnembocsájtásban, haragban, amit több évtizede hurcolunk, és átörökítünk... átörökítjük sérelmeinket. A magyarság kollektíven meg kellene bocsásson Trianonért, 56-ért, a németnek, az osztráknak, a töröknek, a románnak... és vegyen végre egy száj levegőt hálát adva az Úrnak, hogy mér nem törlődött el a Föld felszínéről.

Megbocsájatni és megtérni.
Én magammal kezdem.

Gondolatok Ohio-ból

2008-11-29T22:26:00.003+01:00

Egyszerre annyi minden töténik a Földön. Indiában terrortámadás van. Itt Amerikában pedig azért halt meg egy fiatal Wal-Mart munkás, mert a Hálaadás utáni napon a bevásárlók eltaposták, amikor kinyitotta az ajtót. Egy terhes anyából valósággal kipréselték a pocaklakót... tehát az is meghalt. (Thanksgiving utáni nap hatalmas árengedmények vannak a nagy bevásárló központokban, az emeberek őrülten rohanják meg az üzleteket.) Hálaadás után a kapzsiság napja van? Egészen elképesztő. A szörnyűség az, hogy akár én is ott lehettem volna a tömegben. Olcsón vehettem volna számgépet magamnak. Szóval a kapzsiság embert is ölhet.

Béla bácsi bemutatta a Wright State University-t. A helyet, ahová majd eltemetik az egyetem közelébe.

Láttam Dayton várost, és életemben először hallottam a Kossuth kolóniáról. Több száz magyar lakott itt. Béla bácsi szerint a mai Szlovák, Ukrán, Magyar (hármas határ) vidékéről jöttek ki. Mindenféle famunkát végző mesteremberek.
Láttam a Kossuth Hall-t, melynek látványa számomra kissé viccesen keser-édes volt. A terem jól látható falán hatalmas magyar címer. Egy kedves nénit mutat be nekem Béla bácsi, aki magyar származású, de nagyapja származási helyét úgy tudta kiejteni, hogy egy kukkot nem értettem belőle. Aztán Petőházát említette. Nem ettől volt vicces és egyben szomorú az egész, hanem amit ezután tudtam meg, hogy Bingo-ra készülődnek. Ahhoz, hogy fenn tudják tartani a helyet, néha Bingo-t szerveznek. Hát mit szólna ehhez Kossuth? Nem tudom. Én nem vagyok nagy magyarkodó, aki féltéglával veri a mellét, de ez kissé rosszul esett. Még rosszabb azt tudni, hogy egy volt református lelkésznek köszönhető a rossz anyagi helyzet.

Béla bácsi rengeteget mesél. Bár felét meg tudnám jegyezni, akkor jó lenne. Szeretem, amikor a diákokról mesél, akiket hozzán hasonlóan támogatott, rengeteg okos és nagyszerű diákok életéről hallottam ezt-azt. Újból rájöttem arra, hogy a hálásnak lenni micsoda jó dolog.

Közben megerősítést kaptam, hogy milyen irányba gondolkozzak az egyéni estemről, melyet angol és magyarul is kívánok játszani. Erről nyilván nem írok többet, mert még az elején járok, de majd hiszem, hogy hallatni fogom a hangom, amikor keszen vagyok. Jézus szeretete sürget, tehát remélem hamarosan.

Az Úr útjai kifürkészhetetlenek, és amikor visszanézünk, vagy célhoz érünk, csak ámulunk és GYÖNYÖRKÖDÜNK a nagyságán.

I woke up...

2008-11-28T02:58:00.001+01:00

I woke up for I wanted to see the sunset and it was beautiful.
Why am I so greedy I asked myself quickly? Sometimes give this answer: Because I have always lacked some important things in my life that I should have had. Giving this answer to myself deep in my heart I feel that I am a little bit angry with God not letting me to born in a rich family. I have so many good ideas which could be flourished with a little money for the Glory of God. Well… Something stinks in this simple reasoning. Or even more things stink. First of all: Ideas appear suddenly in ones had. So they belong to those invisible things that God created. So ideas belong to HIM. And there are for Jesus as everything in the whole Universe. Considering the idea being mine is wrong. And then if God wants something He will make it happen.
Jesus did not need money for dying on the cross, which was the GREATEST idea for our SALVATION project.

Vasárnapi gondolatok :)

2008-11-24T23:43:00.000+01:00

Felébredtem. A nap pedig nyugodni készült. Aztán le is nyugodott, mint mindig.
Miért vagyok kapzsi? Néha azt gondolom azért, mert olyan sok mindenem nem volt meg, és igazán kijárna nekem több. De ekkor, nem az Úrra haragszom valahol rejtetten, hogy miért nem születtem egy gazdag családba. Annyi jó ötletem van, amit egy kis pénzzel megvalósíthatnék az Úr dicsőségére. Ebben a kijelentésemben is sántít valami. Talán több dolog is. Az ötlet természete szerint csak úgy felbukkan. A láthatatlan dolgok kategóriájába tartozik, és tudjuk jól, hogy a láthatatlant is a Papa alkotta és Jézus Krisztusért van. Tehát már a birtokos eset használata tévedés a részemről. És aztán, ha valamit szeretne az Úr, hogy meglegyen, hogy megdicsőüljön általa, akkor gondoskodik is róla.
Jézus Krisztusnak meg nem kellett pénz ahhoz, hogy engedelmesen meghaljon a keresztern. Ő az aki megdicsőítette a Papát, mert odaadta magát az emberekért. Gazdag volt, és szegénnyé vált, egy istáló alig jutott neki, és most nem a karácsonyi képeslapok által idealizált csillogó, villogó romantikus holdsütötte istálóra, kis jászolkára és a kis plüss barikákra gondolok. A valóság ennél kegyetlenebb: trágya szag, szúrós széna, vér, dongó legyek talán. Szerintem Mária sem ilyennek képzelte el. De az igazság mégis szebb a valóságnál. A Szép Szeretet született meg. Az, aki olyan őrült lesz majd, hogy nem menti meg magát, holott ezreket megmentett, eltűri, hogy rosszat gondolnak és mondanak róla, hogy szidják, hiszen éppen azokért jött, akik vakok, akik nem tudják, hogy mit cselekednek, akik nem látják az igazságot csak a valóságot. Utolsó erejével azt kéri, hogy bárcsak belátnák, hogy vakok, mert akkor már szükségük lenne orvosra, és az ORVOS ott függ már kétezer éve a kereszten. Mint a rézkigyó, amelyre a zsidók fel kellett nézzenek, hogy megmeneküljenek. Nem csak nézni kellene a keresztet, mert a zsidók sem csak nézték a rézkígyót, hanem benne látták megmenekülésüket. Jézus Krisztust sem nézni kell, hanem látni. Ő elénk tárta magát. Semmit nem rejtett el. Nem takarta kis kendő a szemérmét sem. Ott fügött mint egy leölt bárány. Éppen csak a megnyúzása maradt el, de csak azért, mert nem tudtak volna mit kezdeni a bőrével. A köntösére pedig sorsot vetettek.
Azt akartam írni, hogy Ő lesz az az őrült, aki felmászik majd a keresztre. Igen. Ha Pilátus utolsó pillanatban megkönyörült volna rajta és rendelettel érkezett volna egy katona, hogy azonnal vegyék le, Jézus magához ragadta volna a keresztet és könyörgött volna, hogy ne kelljen leszálljon. Vagy, ha anyja kérte volna őt, akkot hátat fordítva neki, belekapaszkodott volna a keresztbe. Vicces tudom, hogyan fordított volna hátat a kereszten? Vagy hogyan kapaszkodott volna a keresztbe, hiszen hozzá volt szegezve. Nem tudom, de megtette volna.
Hányszor mondják a férfiak, és talán komolyan is gondolják, hogy az életüket adnák szerelmükért. Hát Jézus életét adta Értünk.

Képek és kérdések - Pictures and questions

2008-11-22T00:47:00.008+01:00

Megért az idő egy újabb fénykép sorozatra.
Néha emberek kiöntik a szívüket nekem, mondjuk írásban, és komolyan veszem, és válaszolok. Aztán az válasz nem jön. Gyakran van így. Miért? Várjak választ? Segítettem egyáltalán? Fontos ezt egyáltalán tudnom?
Itt ragadtam a számgép előtt. Az iwiw-et böngészem. Honvágyam lenne?
Fáradt lennék?

Here are some pictures by Annaka.
Sometime people share with me their deepest problem ... usually I reply, and I take their problems seriously and I do care. Than I receive no answer. Often happens. Why? Shall I wait for answers? Did I help them somehow? Is it important for me to know if my answers were helpful or not?
I can not leave my computer. Hanging on iwiw. Am I homesick?
Am I tired?

O Henri novellákat olvastunk Faith-el és a srácok Jazz-et játszodtak. Kis zene, kis hangulat Winona Lake kavézójában.

Julie és én a kávézóban
Julie and me in the Bakery

Megnyertük az Activity-t.
The WINNERS

Ott az a kis fekete én vagyok. A házunk udvarán, és a tó partján.
That little black... it is me. Our backyard.

Van egy ügyem a Facebook-n ---- CAUSE on facebook

2008-11-17T19:46:00.004+01:00

Nem vagyok együgyű, de egy ügyem van a facebook-n. Tulajdonképpen nem kizárólag az enyém, hanem a szervezeté, ahol jelenleg dolgozom, és hát mindazok ügye is, akik Jézus Szeretetét akarják a világnak adni. Ez az ügy kimondottan az előadóművészekre vonatkozik. Segíthetsz te is. Csatlakozz az ügyhöz, és ha úgy érzed, hogy az Úr arra indít, hogy adakozz, akkor tedd meg, nehogy az legyen, hogy az Úr ellen hadakozol.
Itt csatlakozhatsz:
http://apps.facebook.com/causes/148880?recruiter_id=28129008

I have a cause on facebook. Actually it is the Christian Performing Artists Fellowship's cause. A good cause. Performing artist needs to know Jesus. We at the CPAF are working daily to bring Jesus to their world. Help us, so we can help.
Click on the address below and join our Cause, and if you feel that God wants you to support us financially, you can also make your donation. :) Thank you.
Join and/or donate here:
http://apps.facebook.com/causes/148880?recruiter_id=28129008

Tegnap esti bemutató - My first performance in english

2008-11-11T00:38:00.001+01:00

Tegnap este volt a bemutatkozóm. Igazi élmény. Előttem lépett fel Julie, kürtön játszott... Én még soha nem hallottam kürt szólót. Az az érzésem támadt, hogy a kürt hangjainak az a küldetésük, hogy az ég kapuit feszegessék, és ha bejutottak, akkor dícséretet mondjanak az Egek Urának. És mellette a finom zongora, kicsit olyan mint amikor egy sas romantikusan “sétál” egy hattyúval, vagy olyan mint egy rakéta és egy papírsárkány szerelme, ahogy helyet kérnek maguknak az égben.

És ezután következtem én. Nem szeretek bevezetőt, vagy használati utasítást nyújtani ahhoz amit csinálok... mégis gyakran meg kell tennem. Tegnap este is így történt. Bevezető, a kis lapom, melyre a szöveget írtam, beleért a kelléktálacskámba, úgyhogy viccesre sikerdett az indulás...de nagyon jó feszültségoldó volt.
Azok, akik látták a vizsgaelőadásom emlékeznek arra a részre, amikor a visszatérő álomról beszél a nő... az elvetett kisfiúról. Ez volt az első része a kis szösszenetemnek, és ezután Mária története következett... amikor megtudja, hogy gyereke lesz a Szent Lélektől (Szent Szellemtől - ideje lenne, jól fordítani a harmadik isteni személy nevét).
Miért akartam ezt a két dolgot egymás után bemutatni?
Nem azért, mert két anya, két gyerek, két apa története mindkettő, és e közös alap jó indító ok, és végképp nem azért, hogy valamiképpen újjal mutassak azokra, akiknek visszatérő álmuk van... hogy lám lám...
Nemrég valakit nagyon szerettem volna meggyőzni arról, hogy ne vetesse el a gyerekét...a nagyon szerettem volna igazából megakadt a szívembe, és a számot csak néhány gyenge mondat hagyta el: Meg fogod bánni. Vagy valami hasonló szánalmasság. Udvariasan még hozzétehettem valamit. Mekkora baromság... egy emberi életről beszélünk, és megvédésére udvarias nem bántó eszközöket használunk. Az én ükknagyapám az életét adta a nagyapámért, elé állt, hogy kivédje a puskagolyót. Én nem élnék ma. És, ha ma egy születendő gyerekért kell kiállani, udvariasság eszközeit keresem?????? Mekkorra... Nem fejezem be, mert nem szívesen írnám le azt a szót ami ide talál.
És bár meggyőződésem, hogy jól fel kellen pofozni minden anyát, aki el akarja vetetni gyerekét, hogy észhez térjen, hogy felfogja, hogy nem dönthet egy életről, amit Isten akar, és hogy tudja, ha megteszi visszatérő álmai lehetnek, mégis a legnagyobb együttérzéssel vagyok, és tudok lenni azok iránt, akik egy ilyen döntés után vannak, és akiknek a szívük hasad meg amikor az örökkévalóság buszának hátsó ablakában látják gyereküket továbbhaladni. Ezeket a nőket már nem pofoznám fel, és ezeket a nőkre soha nem mutatnék újjal, hogy lám lám... Én megmondtam. Ezeket a nőket csak átölelni tudnám...
Hát ezért tettem ezt a két monológot egymás után... Jézus Krisztus születése az ölelés, Ő az aki azt tudja mondani, hogy: Megbocsájtok, nem kell emésztened magad minden éjjel, ahogyan a gyermeked elhalad előtted azon a buszon. Velem van a Gyermeked, és a te rossz döntésedért, melyet hiszem, hogy vakon hoztál, és nem tudtad, hogy mit cselekszel, én kifizettem az árat. Nézd magamra vettem a bűntetésed, szabad vagy. Mondd ki vádolhat még?

Last night I played for the very first time in english. A real challenge and a great experiment as well. Julie had performed before me. She is horn player. Ouwoww. I have never heard french horn solo before. I felt, that the sounds of the horn have the mission to rip the sky and praise the Lord Almighty. And there was the piano with it's silky sounds. It was like a walk of an eagel and a swan or the love of a rocket and a kite, who claim their place in the sky.

And than it was my turn. I do not like to give directions for use to whatever I perform, but I find myself doing it almost all the time. Same thing happened last evening, my paper with my speech on it got wet, so the beginning was really funny, but also stress-relieving.
Those, who saw my exam performance remember the monologue of the women, when she is speaking about her recurring dream about his avorted son. This was the first part of mine performance and right after this Mary's story followed, when she receives the message of the angel that the Holy Spirit will be the father of her child...
Why did I want to put these monologues one after another?
Not because both speaks about a mother, a child and a F(f)ather and I thought that this resemblance is a good starting point, and finally not because I wanted to point at those with a finger who have recurring dreams...
Recenlty I strongly wanted to convince somebody that she shoul not abort her child...the strong desire sticked in my heart, and only a few weak sentences left my mouth: You will regret your decision. And politely I added something similar pathetic “nothing” to it.
What a nonsense. We are talking about somebody's life, and we for defending a life we use polite and non hurting manners. Who cares about the manner when somebody's life is in danger? My great-great father gave his life to safe my grandfather. If he would not have given his life, I would not drop these lines today. And I am looking for the devices of politeness? Shame on me...
I strongly believe that every mother who wants to kill her baby, deserves a big slap or even two, to make tham realise that they are not the lord of life and death, they must know that they may not decide about a life which is wanted by God and if they do, they may have reccurring dreams. And even so, I am with the greatest compassion for somebody who is after a decision like this, and whose heart breaks every time she sees her son standing at the rear window of the bus of eternity as it is going on ... I would never slap these women and I would never point them with my finger, but I would embrace them... That is the reason, I wanted to put these monologues on after another, because Jesus Christ's birth is the embrace, He is the One, who can say: I forgive you. You do not need to accuse yourself every night as you see your child going on. Your child is with me, and I payed for your bad decision, which you made blind and unknowing the gravity of your fact. Who can accuse you?

Krisztina

Eljött az idő, hogy újból két nyelven írjam a blogom - It is time to start writing my blog in english too

2008-11-10T22:31:00.002+01:00

Azért született meg bennem ez a döntés, mert azt vettem észre, hogy amerikánusok is kíváncsiak lennének arra, hogy mit írok, meg eredetileg is két nyelven írtam.

I made this decision, because I found out that I have a lot of English-speaking friends, who would love to read my blog. My English is still not perfect, but I am working on it.

Eltelt egy hónap - néhány kép

2008-11-08T00:01:00.003+01:00

Hűha. November 7. van, egy hónappal ezelőtt reppentem ... vagyis reppppppppppppppppppppppppentem, az Euból az USAba. Nem híztam meg. Ne aggódjatok!!!!!
Férjhez sem mentem. Ne aggódjatok. Jaajjj, csupa rossz vicceskedés jut eszembe, de egyszer a kicsiháznál megtanultam, hogy ha a rossz viccek elhagyják az embert, akkor sor kerülhet a jóra is.
Igazából csak meg akartam állapítani, hogy egy hónap eltelt. Megállapítottam. Tehát mára ennyi. Dicsőség az Úrnak.

Krisztina

?????

2008-11-07T02:03:00.002+01:00

Élek és panaszra nincs okom. Ha panaszra nyitanám gondolatom hálátlan lennék. Biztosan találkoztatok már nagy és súlyos helyzetekkel, mely után csak annyit tudsz mondani, hogy HÁT NEKEM SEMMI BAJOM, és talán kissé kellemetlenül is érzed magad azért, hogy nincs semmi bajod.
Ma egy olyan családnál voltunk, ahol öt gyerek van, az anya 24 éves és rákos, a családbam nemrég meghalt valaki, az egyik gyereket most diagnosztizálták autistának. Én elhallgatok, és... imádkozom.

Nyugodtan alszom

2008-11-03T21:00:00.000+01:00

A nagymamámat és az édesanyámat is megműtötték a múlt héten. Egyik sem kis műtét, egyik sem élet-halál kérdés, de mindkettőjük felépülési ideje hosszabb lesz. Én nem tudok ott lenni velük, de éjjel mégis nyugodtan alszom, mert tudom, hogy az Úr vigyáz rájuk. Micsoda kegyelem ezt ilyen erősen tudni.
Élet-térképet készítettünk ezen a héten. Száraz adatok és piros-betűs események, hősök és ősök és Isten, aki mindezt akarta, aki engem akart. Mit akar még? Ez itt a kérdés? És ezért vagyok én itt. Tudni akarom, hogy mit akar az aki az eget és a földet teremtette az én életemben. Kicsit költői kérdés, és ugyanolyan költői türelmetlenséggel szeretnék válaszolni rá.
Butaságokat beszélek. Az élet legfontosabb kérdésére nem várok választ? Hogy is juthatott ilyen eszembe? Talán a bátortalan szívem nem akarja hallani a választ. Bátortalan szív, melyet táplál a félelem, mert nem szabott határt neki az Istenbe vetett bizalom. Bekötött szemmel oly bátran járok, ha barátom vezet, és a Megfeszített lépteit félem követni? Mily Hazugság tart megkötözve engem? Mily jogtalan Hazugság? A Megfeszítettért, Jézus Krisztusért hagyj szabaddá válnom engem! Az Ő nevenék hallatán meghajol minden térd, és elszakadnak a láncok. Ő értem jött. Mert én elismertem gonoszságom, félszegségem, betegségem és ha újabb nyavaja üti fel fejét azt is elismerem, mert gyógyulni akarok, az Ő dicsőségére, hogy szeretetben éljek, most és mindörökké, ámen.

Csokigyár

2008-10-31T18:22:00.002+01:00

Tegnap este csokigyárban voltam. Háááát, nagyon nagy kedvet kaptam arra, hogy csokoládé szobrokat alkossak. Ez csak amolyan fellángolás, azt hiszem még hobbi szinten sem érdekel a dolog, de azért olyan finommmmm foglalkozás lenne.
Megkóstoltam a forrócsokoládéjukat. Szóval a vizzel feltöltött porcuccot többé nem nevezhetem forrócsokinak... És micsoda karamellájuk van...
Szóval a tegnap este a közösség sweet-eveningje volt. Már csak egy sweet-heart hiányzot, bár csokoládéból biztosan ízletes szívet lehet gyúrni.
Közeledik a bemutatóm időpontja, és én egyre jobban izgulok. Ez az angol nyelv nem sicimici... pláné, ha Oscar Wild szintjén kell megszólalni.
Olyan gyorsan telnek a hetek, es nekem annyi dolgom van.
Az éjjek hajócsavarról álmodtam. Inkább hajnalban, vagy reggel? Mindegy. A hajócsavar a lényeg. Tudja valaki, hogy hány részből áll egy hajócsavar?
Áldott napokat.

Egy este, hárfa, fuvola,tánc és egy CD borító felkavaró sorai

2008-10-27T21:14:00.003+01:00

Micsoda nyugodt este én Uram, én Istenem! Köszönöm a békességet, a szép zenét, a nyugalmat, a jelenlétedet, hogy szépíted a szívem, és tisztogatod a gaztól és önmagamtól. Kettőnk útjában állok, érzem én Uram. Félre kellene állnom, hogy végre átölelhess. Oldd ki bilincseimet... te, aki eljegyeztél magadnak!
Olyan káinszerű szívem van. Ezt fogalmaztam meg, és ezt írom le. Bizonyítani akarok, de a termésem nem jó, ezért irigy vagyok, arra, akinek a termése jó. Könyörülj rajtam, hadd jussak jobb sorsra, URAM! Lásd valóban bizonyítani akarok, és tudom, hogy rémes ötlet, mert mit adhatok neked, amit nem tőled kaptam Uram. Van néhány fonyadt, kukacos gyümölcsöm?
Táncra hívtál, és táncolni akartam Veled, de közénk áltam. Félre kell állnom, mert az ölelésedre vágyom, rád URAM, nem magamra.
Valami egészen elképesztőt olvastam ma egy CD boríton: azok, akik közszemlére állították gyengeségüket, szégyenüket és bűnösségüket azoknak adatott meg, hogy örömmel igyanak az örök megbocsátás és szeretet forrásaiból. Míg azok, akik azon fáradoztak, hogy önigazolásuk omladozó homlokzatát kitámasszák, nevetséges és fájdalmas helyre szorultak, észre sem véve, hogy a szeretet és saját szabadságuk ellen küzdtöttek minden erejükkel.
Ugyan ki nem veszi észre, ha egy ház homlokzata omladozik, hogyan lehet azt elrejteni, úgy tenni mintha nem omlana. A nagypapám házába “beleállt” a gomba. Belülről szedi szét a házat. Hatalmas gerendákkal támasztották ki imitt-amott, és a homlokzatot hiába vakolják újra és újra. Pedig milyen jól esett annak idején nagyapámnak, hogy újra lett vakolva, és nem azt nézi mindenki, hogy omlik meg a háza.
Én gyakran tapasztom a vakolatot, hogy senki ne lássa a repedéseket. Nem lenne könnyebb megmutatni annak, aki a legjobban ért ahhoz, hogy helyrehozza? Nézd, Uram itt van. Nem fest túl jól, de nem tagadom, és nem állok utadba, szörnyen dolgozva és kapálózva a kis nevetséges ecsetemmel és vízfestékemmel, hogy eltűntessem homlokzatom repedéseit. Gyere és vakarj le mindenféle mázat, ha kell döntsd le a falakat és építsd újra, mert én beismerem, hogy nem értek hozzá.
Csodállak Uram, mert igazi MESTER vagy. NEM. TE vagy A MESTER. Te tudod, hogy jó nekem, és én vakon bízom benned...

A nyilvánvalót tagadni nem kell, mert nem lehet

2008-10-24T17:27:00.003+02:00

Helyét kéri a létező,
és áttöri a távolság leplét.

Szépen fáj a létező,
és szépen él.

Elszorítja torkom a szépségben létező,
és él, él mindörökké.

(neked)

My cublicle... és hétvégi gondolatok

2008-10-21T22:38:00.003+02:00

Cubicle... vagyis az irodám. Így hívják errefelé, a kb 4 négyzetméternyi területet, amelyet három 2m-es fal és egy 1m-es fal vesz körül.
Egy laptop, egy telefon, egy lámpa, egy asztal, amely majdnem körülvesz, ceruzatartó, akta tartó. Az én kis kuckóm.
Cyd, aki az én felettesem ma nagyon édes videoval lepett meg. My cubicle song. A youtube-n megtalálható:
http://www.youtube.com/watch?v=Hjhi_FHxY8k
:)))))
Persze mindebből egy szó sem igaz.
A hétvégén egy újabb templomot látogattam meg, ez sem katolikus, de állítom, hogy Isten igazságát hirdetik. Itt inkább a kereszténységről és az Istenről beszélnek, nem annyira fontos, hogy ki milyen felekezethez tartozik.
Tegnap marketing szemináriumon voltam, South Bend nevezetű kisvárosban. Én és a marketing. Na puffff. Hát tényleg van humorérzéke az Úrnak. Egészen használható infokkal láttak el, és tágul a kis agyam. Érzem...
Az ötleteim nagyrészét elfogadták, ezért lassan konkrétabban tudom majd, hogy mi a feladatom.

Néhány gondolat a hétvégéről:

Nem hagyhatom, hogy az üdvösség vihara lágy szellővé csituljon a szívemben, és aztán szélcsend legyen. A mai Szeled Uram soha többé nem kergeti meg úgy a faleveleket mint ma.

Félre állok utamból, hogy követni tudjalak, mert nem akarok magamban élni untalan.

Ki akarom nyújtani kezem. Mások felé nyúztózni lenne jó, de ilyent mozdulni oly bénán tudok. Szívátültetésre van szükségem Uram. Mert a parancsot a szív adja. Ha nincs parancs sorvad a kar. Elsorvadt karom hitben emelem hozzád és legyen hitem szerint, hogy bizsergés fut végig rajta, ahogy az elszáradt rostok hosszú idő után újból hírt vihetnek Másoknak arról, hogy élsz.

Isten országa

2008-10-17T18:24:00.001+02:00

Tegnap este a nagy főnök vendégelt meg bennünket. Igazából Patricknek kell szólítani, és olyannyira szerény és barátságos, hogy akár el is lehetne felejteni, hogy ő a főnök, és egyébként meg mindenki igazgató itt, de az IGAZI nagy főnök a Papa. Ezt már biztosan írtam, de nem győzöm eleget írni, mert oly nagy örömmel tölti el a szívem.

Lenyűgöz továbbá az is, hogy itt minden munkát az úgymond társulati tagok végeznek. Nem is bíznák másra azt hiszem. Fontosnak tartják, hogy az amúgy felhőkben járó, most mondjam azt, hogy művészek(?) megszervezzék saját munkakörüket, és egyáltalán nem pánikol senki attól, hogy én, egy színész, legyen a PR igazgató.

Nem olyan rég kifejtettem azon álláspontomat, hogy a PR azon kevés szakmák közé tartozik, amelyet soha életben nem tanulnék vagy végeznék szívesen. Szeretem a Papa humorérzékét.

Patrick egy nagyon fontos tanáccsal látott el, és azt hiszem, hogy ennél jobbat nem is mondhatott volna: PRAY AND THINK! Imádkozz és gondolkozz! Gyorsan ki is ragasztottam kis irodám falára. Erről jut eszembe... lassan ki kellene dekorálnom kis kuckómat...

Holnap már péntek van... egyszerűen nem tudom mikor telt el ez a hét.

Szombaton gulyásra invitáltam kis társulat-közösségünket, mind a 14 igazgatót :). Remélem senkit nem hagytam ki.

Szóval a tegnap este Patricknél volt a közösségi est. Megnéztük a CPAF legelső video felvételét, 1988-ben készült. Akkor hat éves voltam, és elsős, és a Papa már akkor tudta, hogy egyszer részesévé vállok ennek a szogálatnak, melynek az a célja, hogy Jézus Krisztust szeretetét meghirdesse az előadóművészek világában.

Nagyon komolyan vesznek mindent, de érdekes módon semminek sincs izzadság szaga, és senki sem stresszeli a másikat, senki nem fikáz senkit... nincs állandó zúgolódás, elégedetlenség, és annyi minden amelyből otthon néhanapján alig láttam ki, és néha én magam is generáltam hasonló hangulatot.
Ja... és ez nem azért van, mert ez Amerika, és az embereknek pénzük van és nyugodtak lehetnek, hanem azért mert gyerek szívvel bíznak az Úrban, és hálás szívvel élnek minden nap. És örülnek mindennek ami szép, és nem felejtenek el kedvesen szólni a másikhoz, bátorító véleménnyel lenni.
Sokszor azt érzem, hogy az európai szívem kesernyés... azon kaptam magam, hogy valamibe vagy valakibe jó lenne már belekötni... rossz véleménnyel lenni.

Nem azt akarom mondani, hogy tökéletesek itt az emberek, nem, de higgyétek el, annyira más a munkahangulat azáltal, hogy nincs állandó fikázás, “szarozás”, szivatás, depizés, elégedetlenkedés és zugolódás... persze mindez azért van és azért lehet, mert Jézus Krisztus a főnök, és egyre inkább Ő lesz... mindannyiunknak növekednünk kell az Ő szeretetében, hogy egyre inkább elmondhassuk, hogy Ő él mibennünk.

"Isten országa köztetek van"

Nem számlálom tovább

2008-10-16T23:06:00.002+02:00

Azt hiszem nem írok többet amerika akárhány szám bejegyzést, mert kissé unalmasnak tűnik, és már lassan úgyis megbarátkoztok a gondolattal, hogy itt vagyok.

Ma volt az első olvasópróbám...hát. Mondanom sem kell, hogy egy kortyot ha értettem az egészből. Hihetetlen gyorsan olvasnak, alig tudom követni... kellett nekem Amerika gondoltam magamban. De igazából nem Amerika kell, hanem az amire az Úr elhívott. A nyelvi akadály csak motivál, és hiszem, hogy nem lesz sokáig akadály.

Ma nyújtottam be az első három projektemet, kiváncsi vagyok mit szólnak hozzá.

Most pedig vége a munkának. Ma edző terembe megyek, és teljesen ingyen van nekünk, mert a város szereti ezt a közösséget és minden jóval ellát.

Amerika 4

2008-10-16T18:43:00.002+02:00

Vers

2008-10-15T01:27:00.002+02:00

többezer kilométer, egy rajzszeg
26 évet szövegez a térkép egy pontjára
én itt vagyok

tán minden nap elhoz egy évet
és egy hónap múlva mindenestől itt leszek

vagy nem

Oravecz

2008-10-15T01:25:00.000+02:00

Képzeljétek. Oravecz Imre 1972 Szeptember című művét lefordították angolra. Napokon belül a kezemben lesz. Címe: When you become She... Nagyon tetszik ez a cím.

Amerika 3.

2008-10-14T17:28:00.002+02:00

Telve van a szívem lelkesedéssel...
Mindenkinek kívánom, hogy olyan helyen dolgozzon egyszer, ahol a Papa a főnök, ahol ő ülteti a szeretetet, a figyelmességet az emberek szívében.
Egy hete vagyok, és JÓ nekem itt lenni, annak ellenére, hogy hiányoztok... Még jó, hogy az Isten tud magyarul, és örülök, hogy a nyelvi akadály, nem akadály NEKI... így nekem sem. Minden nap gazdagodik a szókincsem, és ez jóóóóóóóóó.
November 9.-én lesz az első előadásom. Teljesen szabadon választhatok, gondolkodhatok, ügyködhetek.
Isten JÓ, MEGTARTÓ, HŰSÉGES, ERŐS HARCOS, NAGYSZERŰ ÉS MINDENBEN TÖKÉLETES. WOW. Milyen szép napunk van. Ölellek benneteket.

Ameriak 2. - képek a házról, a tóról

2008-10-13T19:13:00.010+02:00

Azt is mondhatnám, hogy ikres házban lakunk. Négy lány. Középen van egy hatalmas nappali, hatalmas ablakokkal. Ezt lathatjátok a képen. És en ezt lathatom minden nap.

És a naplemente. Minden nap egy, és minden nap gyönyörű.

Hát a vitorlás csónakok, vagy hajók vagy micsodák nem a mi tulajdonunk. Sajnos.

Házacskánk. Előről, hátulról... részletekben.

Hát szép helyen lakom. Nem?

Minden reggel kimegyek az udvarra, és hangos magyar szóval dicsérem az URAT.

Amerika 1.

2008-10-09T23:51:00.002+02:00

Nos... sikerült előbányászni a magyar billentyűzetet, tehát nagy lendülettel és magyarosan foghatok neki első beszámolómhoz. Már türelmetlenül várjátok... tudom.

Nehéz ... kicsit úgy érzem, hogy forog velem a világ, vagy én forgok benne, vagy ha nem is forgok kissé furcsa ez a helyzet. Olyan mintha egy másik életet kezdenék élni. Tudom, hogy furcsán hangzik, de valahogy így érzem magam. Itt van ez az időeltolódás... soha nem érdekelt, de néhány napja magamtól ébredek hajnali 5-kor vagy 6-kor. Az édesapám büszke lenne rám. Otthon most éjjel 2 óra van... vuuuu. Mindenki alszik. Vagy nem?

És itt ez az drága angol nyelv. Én azt hittem, hogy tudok angolul, és alapjáraton tudok is, de kissé gyorsan beszélnek itt, és, ha kajákról kezdenek kérdezni, akkor megáll a tudományom. Ma reggelire az ismert rántotta mellett valami sárga izét ettem tejjel összekeverve. Íze nem volt, de jó volt. Mondták, hogy mi az, de nem értettem... Ja és a rántotta mellett találtam két fasírtot... gondoltam: jé fasírt, aztán kiderült, hogy az a kenyér. Hűha... de állítólag ORGANIC cucc, szóval drága, de jó. A hízás nagyon is fenyeget... két napja vagyok itt, és észrevettem, hogy ez tényleg nem vicc... nem fogom kivárni, hogy mennyire vagyok képes meghízni. Ma bevásáróltam vettem Indiana-i pityókat, veres hagymát, disznós husit, zöldségeket. Én fogok főzni. Eszméletlen, hogy milyen ízetlenül főznek. Az egészsges kajának nincs íze, a McDonaldsot pedig utálják, bár a Burger King-ben enni sem túl nagy élmény.

Szóval életem leghosszabb napját éltem meg október hetedikén. Egészen pontosan 32 órás nap volt, ha jól számolok. Román idő szerint reggel fél 5kor keltem. 13 óra indult a repülőgépem Londonba. A reptereken nem lehet eltévedni, csak azt tudom mondani, hogy nyugi nyugi... nem nagy ügy. Minden ki van írva. Londonban az ötös terminálról a hármasra kellett mennem, egyszerű volt ... És ekkor jött az első motozás, és csomagkipakolás. Egy nagyon kedves muzulmán lánnyal társalgott velem, mialatt Jézusról érdeklődött. Azt akarta tudni, hogy a zsidók ölték-e meg Jézust.
Aztán egyszerűen rövidre zárta a témát: Végülis egy isten van... de kiváncsi arra, hogy miben más a Biblia Istene... és közben kipakolta a kézitáskám, megtalálta a Bibliámat, a farmer dzsekimet, és a bátyámtól kapott polar felsőmet a taknyos papírzsepikkel a zsebében...a motozós lány keze is taknyos papírzsebkendőimbe ütközött. Szerencsésen véget ért a motozás és a kissé felszínes beszélgetés az Istenről, elfoglalhattam helyemet a várakozóban. Bájos látvány lehettem, mert egy kérdőívezős hölgy kiszúrt magának. Mindenfélét kérdezett, és nagyon kedves volt. Mondtam neki, hogy én nem szoktam reptereken vásárolni... nem is volt másra kiváncsi. De azért hiretelen kitöltött egy tízoldalas kérdőívet.

Rövidesen egy Boingen találtam magam. G ülés. Teljesen rendben volt. Ez a SZiget széle. Közelről nem volt tele a gép, kényelmesen használtam két széket is. Az előttem levő képernyő nem működött, de sebaj, a mellette lévő igen. Kedvemre szórakozhattam. Szóval ez annak érdekes aki még nem volt utazott ilyen repgépen. Lehet zenét hallgatni, filmet nézni, játszani stb stb... Többek között az August Rush is szerepelt a listán...

Amit én néztem: Kevin Costner egy lepukkant apa, akinek van egy okos lánya. Éppen választások vannak, és a lány szeretné, ha az apja szavazna, de az berug, és nem ér el a szavazóközpontba... az okos kiscsaj elveszi apja szavazokártyáját az alvó felügyelő elől, és szavazni akar, de ekkor a takarítónő kihúzza a szavazógépet a PRIZáBóL, a lány megijed és elszalad. Itt kezdődnek a bonyodalmak ... oooo... SZAVAZÁS úgy a filmben mint az életben... Fülembe cseng Pap Laci egyik mondata, melyet tulajdonképpen Wass Albertnek címeztek néhány évvel ezelőtt: ITT MINDENKI AZT OLVAS, AMIT MI AKARUNK, HOGY OLVASSON, ÉS MINDENKI AZT NÉZ, AMIT MI AKARUNK, HOGY NÉZZEN... hmmmm. Nem lehet nem észrevenni a film népnevelő szándékát.

Chicagoba érkezvén nem volt túl zűrös az ellenőrzés, de időközben a rendőr magyarázta a kollégájának, hogy több százan érkeznek a nyár elején J1-es vízummal Romániából. Engem aligha vettek figyelembe... nem is nagyon igényeltem. Hamar megtaláltam a táskámat, pedig felkészültem már arra, hogy elhagyták félúton, és nagy kártérítést követelek. Irány a kijárat. Sokan várakoznak...nem is olyan sokan... a lényeg, hogy engem nem vártak. Senki nem szorongatta a nevemmel jelzett táblát. Vártam vagy tíz percet, vagy húszat. Nem estem kétségbe egyáltalán. Teljesen nyugodt voltam. Hanem egyszer csak kitaláltam, hogy az információnál megkérdezem, hogy nem-e mondanák be, hogy én itt vagyok, és aki értem jött az jelentkezzen. Erre azt kérdi a hölgy, hogy hívják azt aki vár... mondtam neki, nem tudom, mondja az én nevem. Mondom... próbalja megismételni, nem nagyon megy neki, de egyszer csak felcsillan a szeme... FEKETE... I had a friend... her name was Olga FEKETE, I know... És tökéletesen bemondta a nevem a hangosbemondóba. És abban a pillanatban megjelent egy kedves hölgy, táblával a kezében... A WILDERS családnál voltam elszállásolva. 11 gyerekük van. Focicsapat mi? Majdnem mindenki zenél a családba. Az anyuka fuvola tanár... mi is lehetne más? Nem?

Másnap szétnéztem Chicago egyik kis külvásrosában... Halloween készülődik... örültem, hogy a WILDERS family nem ünnepli a Halloweent. A gyerekek otthon tanulnak, WILDERS mami tanítja őket. Néhány órára azért iskolában mennek, inkább a szocializáció végett gondolom. Nem tanulnak hülyeségeket, és közösen tanulmányozzák a Bibliát, és igyekeznek keresztény szemmel tanulni a tudományokat is. Nekem ez tetszik. Nagyon tetszik. Úgy a 11 gyerek, mint a HOME SCHOOLING.
Ezután JACOB, aki járt már Magyarországon... Sárospatakon, mely ugye néhány kilométerre van Sátoraljaújhelytől, és Linda hugival egyidős, és harmonikázik, bevitt a MILENIUM STATIONig, ahol beszáltam az alumínium vonatba, és SOUTH BEND airportnál szép kis alvás után felébredtem. Rögtön az út elején lehuppant mellém egy nagyon néger lány, szerintem észre sem vette, hogy egy székely leányzó mellé csöppent.

South Bend airport... ITT VÁRTAK. ANNAKA, FAITH és JULY, színessel írták fel a nevem és nagyon örültek nekem. Ők szintén internshipesek.
Ekkor kezdődtek a kommunikációs problémák, nehezen értettem amit mondtak, és nehezen tudtam mondani, amit akartam... nem is értem... én azért ennél sokkal jobban beszélek angolul... Sebaj, lehet, hogy csak néhánynapos jelenség.

A házunk a tópartra néz, és nagyon nagyon édiiiiii. Kivülről olyan kicsinek tűnik, de belülről más a helyzet...hatalmas konyhánk van, a szobám két fala csupa ablak, és a tópartra néz... gyönyorűséges hátsó udvar, és akár fejest is ugorhatnék a tóba, de a nem teszem...

A munkahelyem szintén tágas és szép... és külön irodám van... haaaa... majd remélem, hogy tudok néhény képet is mellékelni. Úgy képzeljétek el, mint a filmekben a néhány fallal elválasztott helyet, laptop és rtelefon az asztalon, és minden szükséges cucc.
Talán két hét múlva lesz az első fellépésem, de erről majd később. A munkám: DIRECTOR OF PUBLIC RELATION, NATIONAL AND INTERNATIONAL PUBLICITY.

Voltam az ALDI-ban vásárolni... Alig találtam számomra felismerhető és ehető kaját. rengeteg nassolni való cucc van, és egy halom ilyen olyan szósz... nem keltették fel érdeklődésem. Na azért vettem ezt-azt. Ma este összeütök valami franko kaját...

Most ennyi.
Legyetek áldottak, én az vagyok, és egyre inkább az leszek.

Krisztina

A nagy repülés

2008-10-06T23:02:00.001+02:00

Hűha... messzire készülök. Nem is tudom milyen messzire.
Na, de most többet nem is írok. Majd jelentkezem az Ocean túloldaláról.

Egy kéz

2008-10-03T21:18:00.003+02:00

Egy kar, amely ölel
Egy kar, amely enyém
Egy kar, amely száraz
Egy kar, amely fáj.

Ölelő karom száraz fájdalom?
Ölelő karja száraz fájdalom?

Korcsolyázom II. rész - a teljes igazság -

2008-09-21T17:47:00.002+02:00

Korcsolyázom

2008-09-20T20:33:00.003+02:00

Három évesen kezdtem korcsolyázni... hozzám tartozik. Ennyi.